Ferences Ösztöndíjprogram

Ledzényi Vince vagyok, mazsolaként kezdtem Barnabás testvér osztályában, így diáktársaim és tanáraim sokszor láthattatok az iskola folyosóin. Idén viszont Anglia fővárosában tanulok egy pályázatnak köszönhetően, amit ferences iskolák között hirdettek meg. A pályázatra Barnabás testvér hívta fel a figyelmemet tavaly. Nagy lelkesedéssel fogadtam, hiszen ez egy életre szóló lehetőséget, óriási kalandot és egyben kihívást rejt magában. Az ösztöndíj még csak tavaly volt először meghirdetve, én vagyok az első, aki ebben részt vehet.
A pályázást minden diáktársamnak csak ajánlani tudom, mivel nagyon érdekes és tanulságos, még ez az első másfél hónap is, ami már mögöttem van.

A nyár végén, a kiutazás előtt még nem tudtam, hogy mi vár rám, és igazából a reptéren tudatosult bennem, hogy két és fél óra múlva már csak a telefonból fogok magyar beszédet hallani. Este fél kilencre érkeztem meg a fogadó család házához, van egy óra eltolódás az időzónák miatt. A család kedves, az ételek is finomak. Mivel az anyuka lengyel, nagyon ízletesen szokott főzni – ezzel úgy érzem, az angol konyhát már jellemeztem is.

Az iskola, ahová itt kint járok, a Cedars School, nem túl nagy. Története sem régi, mindössze 2013-ig nyúlik vissza, akkor indították az első osztályt. Nagyon érdekes, de Angliában minden iskolában egyenruha van, ami annyit tesz, hogy kötelező a fehér ing, a nyakkendő és az iskolai öltöny. Először nagyon furcsa volt, de hamar meg tudtam szokni. Az első óra 8.40-kor kezdődik, viszont a tanításnak délután négy órakor van vége. Fő sport a rögbi, mindenki játszik, így én sem maradhattam ki. Bekerültem az iskolai csapatba…

Úgy vélem, jól döntöttem, hogy belevágtam, és rettentő kíváncsian várom a még előttem álló időszakot és az újabb élményeket.

Ledzényi Vince (10/A)

Ferences Ösztöndíj Alapítvány – Ferences Sajtóközpont
2019